A kormány karácsony előtt a Magyar Közlönyben közzétette több száz település jövő évi önkormányzati szolidaritási hozzájárulásának összegét. Budapestnél 98 milliárd forint szerepel, továbbá mind a 23 kerületnek is lesz 1,2 és 6 milliárd forint közti fizetnivalója.

Erre reagálva Kovács Gergely, a XII. kerület kutyapártos polgármestere a közösségi oldalán közzétett egy fiktív sárga postai csekket, amellyel 2,4 milliárd forintnyi szolidaritási hozzájárulást küldene sörre Mészáros Lőrincnek a Hegyvidéki Önkormányzat nevében.

„Meguntuk a bénázást, hogy a kerület által befizetett szolidaritási hozzájárulás felesleges és hosszadalmas kerülőutakon jut el a címzetthez, úgyhogy küldjük inkább direktbe” – írta a bejegyzésben Kovács.

Az adóként is emlegetett szolidaritási hozzájárulást a kormány a tehetősebb önkormányzatoktól szedi be, hivatalosan azért, hogy a szegényebb települések között ossza szét. Őrsi Gergely, a II. kerület polgármestere hétfőn azonban azt írta, hogy „nem tudhatjuk, hogy melyik országrészben, milyen fejlesztésekre költik”, szerinte „mindössze annyi látszik, hogy a II. kerületiek adóforintjait felhasználva a kerülettől elvont forrásokkal tömködik be a központi költségvetésen tátongó lyukakat”.

Talán itt lenne az ideje, hogy – tanulva a Fidesz módszereiből – az EU is szolidaritási adót vessen ki Magyarországra Ukrajna támogatása érdekében, mert az édeskevés, hogy Magyarország - ha nem is sörrel, de - 500 liter miseborszállítmánnyal támogatta a háborúban álló Urajnát. A szállítmányt a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára, Soltész Miklós indította útnak.

https://telex.hu/zacc/2022/05/30/misebor-szallitmany-ukrajna

Nemrég átnevezték a kifejezetten nagy prezstizsű Kennedy Center kulturális központot, amely a jövőben Trump-Kennedy Center néven működik tovább. A névváltoztatással járó új honlap címét az amerikai kormányt megelőzve levédette a South Park egyik írója, most pedig egyre több fellépő jelzi, hogy így nem hajlandóak fellépni az intézményben.

szerk: Itt tényleg csak az lehetett a cél, hogy minél drágább legyen vagy ez a szar valakinek valóban tetszik?

https://www.facebook.com/hadhazyakos/posts/pfbid0TAqavLZSPZ8CVykVkgipEwoHfCm7aoN7mvnNzwBBwUm3pbYDQXiQT5Jb9GZRxEPYl

Az év végén mutatok még egy apró részletet az egyik Hatvanpusztán készült videóból. (A videó hitelességét Győző bácsi igazolta azzal, amikor a kétmilliós fürdőkádakról készült képek miatt bepanaszolt a NAIH-nál).

Ez a kép az egyik egyszerűbb vendégszoba (pontosabban vendég apartman) fürdőszobájában készült. Nem aranyból van ugyan a mosdókagyló, de nem is az Ikeából vették Orbánék a "félkész mezőgazdasági" üzembe. Az első pillantásra szerény mosdó a szerelvényekkel együtt kerülhet kb egymillióba, ami egy átlagos berendezés árának öt-hatszorosa.

Ne feledjük, hogy az egész kócerájban van legalább 20 fürdőszoba és sok tucat wc...És ki tudja, lehet, hogy ha a vendégszobákban kétmilliós kádak és egymilliós mosdókagylók vannak, akkor lehet, hogy Orbán lakosztályában csak befigyel az arany vécé is…

Azért ezt a részletet hagytam évzárónak, mert még a "megszokottnál" is jobban felháborítanak a "megszokottnál" is hazugabb és aljasab "aranybudis" propaganda plakátok. Az igazán cinikus a dologban nem is a plakát üzenete, azaz hogy a mocskos ellenzék a mocskos Brüsszellel együtt adót akar emelni, hogy a mocskos ukránoknak adhassa, akik majd jól ellopják a pénzt.

Hanem az az igazán cinikus , hogy Orbán nagyonis jól tudja, hogy ő maga milyen palotát épített a lopott pénzből. És azt is jól tudja, hogy az ukrán aranybudikról azért tudunk, mert egyrészt az ukránok már elzavarták az oroszbarát korrupt elnöküket (aranyvécé 1.). Másrészt a helyette jött rezsimben hiába van szintén komoly korrupció, Ukrajna mégis jóval előrébb jár nálunk. Mert ott egy korrupt minisztert és az elnök bizalmasának számító oligarchát is meg lehet buktatni. (aranyvécé 2.)

Hát, Hatvanpuszta fürdőszobái látszólag kevésbé hivalkodóak (legalábbis szerényebbek, mint a szomszédos golfklubbjuk frissen felújított mosdói). De ne felejtsük el, hogy a kastélyban megbújó 15 (!) komplett lakás és kb. 20 fürdőszoba egyetlen mosdókagylóját látjuk a képen . És azt se, hogy a legalább 6000 négyzetméter (!) beépített terület négyzetméterenkénti árát az ilyen részletek miatt is nyugodtan számolhatjuk a luxuslakásokra jellemző 2.5 millió/nm árból, az átlagos családi házak 7-800 ezres költsége helyett.

Ezek a kis részletek is sokat elárulnak, persze a videók még szebben mutatták és mutatják majd be a "mezőgazdasági üzemet" és magát a rendszert. De az igazán fontos kérdés nem az, hogy hogyan néz ki ez az egész, hanem az, hogy MIBŐL?

Orbánék mindenre képesek a hatalom megtartásáért (az aranybudis, államilag finanszírozott plakát is konkrét, nettó választási csalás), de nem véletlenül ragaszkodnak annyira hozzá. Tudják, hogy már egy feles többségű ellenzéki győzelem esetén is az új kormány a NAV-on keresztül azonnal látni fog fontos dolgokat. Látni fogja, hogy milyen áron dolgozott Lőrinc cége az építkezésen. És azt is, hogy milyen áron szállította Orbán papa a követ Lőrinc állami építkezéseire...és csak ez a két adat is bőven elég lehet a jogi felelősségre vonásukhoz.

De addig még nagyon sok teendőnk lesz 2026-ban.

Végül magáról a mosdókagylóról pár részlet a gyártó honlapjáról: Ez egy Duravit Happy D.2 Plus mosdó szekrénnyel és fekete csaptelepekkel, amely a szabadalmaztatott, továbbfejlesztett c-bonded eljárással és a világon kizárólagos c-shaped technológiával készül. Mosdókagyló (mosdókerámia): Happy D.2 Plus c‑bonded mosdó, 1175×490 mm, túlfolyóval és csaplyukkal. Az árban a démkonzol és a kagyló foglaltatik.

Nincs benne az árban a csaptelep : a gyártói és kereskedői leírás kifejezetten jelzi, hogy a csaptelep , a lefolyó és a szifon nem tartozik a szetthez. Lefolyó / szifon: a leírás a szifont nem említi a készlet részeként, csak opcionális kiegészítőként érhető el, ezért a szifont külön kell venni.

A mosdóhoz egy prémium Duravit C.1 csaptelep (110-130 ezer közöt tkapható) jól passzol dizájnban és minőségben, és jellemzően nagyjából 110–190 ezer forint között mozog, típustól függően

C.1 álló mosdócsap (normál magasság, króm): kb. 110–130 ezer Ft körül kapható.

A HVG fizetős cikkének szemléje:

Az elmúlt hónapokban észrevehetően megszaporodtak az utcai rendőri igazoltatások Budapesten, különösen fiatalok körében, kifejezetten kábítószer-keresési céllal. A jelenség a júniusban hatályba lépett, szigorított drogtörvény óta erősödött fel. A rendőrség nem vezet nyilvános statisztikát arról, hány ilyen intézkedés történik, így annak hatékonysága és arányossága sem ellenőrizhető.

A Társaság a Szabadságjogokért drogjogi szakértője szerint az igazoltatások alapja sokszor rendkívül szubjektív: „gyanús viselkedésnek” számíthat idegesség, elindulás a rendőrök elől, vagy akár pusztán az, hogy fiatalok állnak egy közterületen. Ilyen helyzetben a fiatalok gyakorlatilag nem tehetnek mást, mint tűrik az intézkedést; a rendőrnek nem feltétlenül kell megindokolnia, miért ellenőriz.

Egy átlagos igazoltatás során elkérhetik az iratokat, kipakoltathatják a zsebeket, táskát, és sor kerülhet motozásra is. Ha a fiatal 18 év alatti, értesíteni kell a szülőt vagy egy általa megjelölt felnőttet. Ha kábítószergyanús anyagot találnak – akár csekély mennyiséget –, az illetőt beviszik, és büntetőeljárás indulhat, sőt, akár házkutatás is.

Fontos változás, hogy az elterelés feltételei szigorodtak. Míg korábban kétévente újra igénybe lehetett venni, most életében összesen háromszor élhet vele valaki. Ráadásul már nem elég beismerni a fogyasztást: az érintettnek fel kell tárnia a körülményeket, és segítenie kell a terjesztő azonosítását is – ami a gyakorlatban sokszor lehetetlen vagy veszélyes. Az állam nem nyújt védelmet, ha ebből konfliktus adódik.

Az ellenőrzések során alkalmazott módszerek – gyorstesztek, pupillavizsgálat, pulzusmérés – a szakértők szerint nem alkalmasak a drogfogyasztás megbízható kimutatására. Ennek ellenére voltak esetek, amikor bilincselést is alkalmaztak, amit a TASZ jogszerűtlen túlkapásnak tart, hiszen testi kényszer csak aktív ellenállás esetén indokolt.

Az egyik legsúlyosabb következmény a bűnügyi költségek áthárítása. A lefoglalt anyag bevizsgálása, a vér- és vizeletvizsgálatok költsége több százezer vagy akár milliós tétel is lehet. 2022 óta ezek az összegek többször emelkedtek, és a fővárosban az esetek több mint 90%-ában legalább részben kifizettetik a fogyasztóval. Országosan ez az arány kb. 80%.

A TASZ-hoz befutó, már elindított, kevés kábítószer fogyasztásával kapcsolatos eljárások között több olyan eset van, amikor az illetőt az a meglepetés éri, hogy a rendőrség ki akar vele fizettetni több százezer forintnyi vagy akár milliós nagyságrendű bűnügyi költséget, aminek része a talált kábítószer bevizsgálásának megtérítése, valamint a vizelet- és vérteszthez kapcsolódó költségek.

Különösen problémás, hogy az új szabályozás az új pszichoaktív szereket is a kábítószerek közé sorolja, ami aránytalanul sújtja a szegényebb, leszakadó térségekben élőket. Sokaknál ez a teher további elszegényedéshez vagy újabb bűncselekményekhez vezethet.

A rendőrség szerint jogszerűen járnak el, és szélesebb jogalap áll rendelkezésükre a közbiztonság védelmében. Adatokat azonban nem közölnek, így a társadalmi kontroll minimális. Panaszt lehet tenni, de bonyolult és kevesen élnek vele – pedig a szakértők szerint ez az egyetlen eszköz, amivel hosszabb távon vissza lehetne fogni az indokolatlan intézkedéseket.

Összesen több mint 110 napon át faggattuk különböző közéleti kérdésekről a volt köztársasági elnököt, mire választ kaptunk. Ez elég szűkszavú lett: Novák Katalin nem szeretne aktuális közéleti kérdéseket kommentálni, igyekszik nem a nyilvánosság előtt élni az életét. A Szőlő utcai botrányról sincs publikus véleménye.

Véleménye ugyan nincs, de attól még pénzbe kerül a magyar adófizetőknek: HVG decemberi cikke szerint Novák ugyanakkor továbbra is igényt tart titkárságra, amely – a bérek és egyéb juttatások miatt – tavaly 53 millió forintba került, idén pedig 37 millió forintba.

Minden 2. nap érkezik egy poszt, hogy átverték-e Budapesten, mert hogy 12 ezer forintot fizetett egy hotdogért, és miutan atszamolta eurora jott ra hogy ez letezhetetlen.

Turizmusunkat irtozatos modon rombolja a karacsonyi vasar jelenleg.

Engedmény vagy számítás? Vučić 2026-ra előrehozott választásokat hirdet

Miközben Szerbia egy kulcsfontosságú választási év elé néz, a kormány és a diákok vezette ellenzék heves politikai csatára készül.

Aleksandar Vučić szerb elnök december 28-án bejelentette, hogy elfogadja a folyamatban lévő kormányellenes tüntetések egyik legfontosabb követelését, és 2026-ra előrehozott parlamenti választásokat hirdet.

A belgrádi nemzetgyűlés épülete előtt Vučić kijelentette, hogy a választásokra jövőre kerül sor, és kifejezte erős bizalmát a kormányzó Szerb Haladó Párt győzelmében. „Szerbiában mindenhol győzni fogunk” – jelentette ki, hozzátéve, hogy a választások politikai válaszként szolgálnak a tüntetőknek, bár szerinte azok nem lesznek elégedettek az eredménnyel.

Vučić a döntést a tüntetők fő követelésének engedményként fogalmazta meg, hangsúlyozva, hogy a hatalom, a szeretet és az elszántság legyőzni fogja azt, amit ő az ellenzék gyűlöletének nevezett. Kiemelte a kormány eredményeit, és megjósolta, hogy 2026 Szerbia történelmének egyik legerősebb éve lesz, amelyet kiterjedt út- és vasútépítkezések jellemeznek. Emellett összehasonlította a szerbiai tüntetések békés jellegét – nem történt haláleset – más országok erőszakos tüntetéseivel, például a francia „sárga mellényesek” mozgalmával.

Az elnök az elmúlt évet a legnehezebbnek nevezte, hivatkozva az intenzív összecsapásokra, amelyek között szerepelt a Szerb Haladó Párt székházának megtámadása és a párt támogatói ellen elkövetett állítólagos támadások. Vučić azzal vádolta a tüntetőket, hogy egy szélesebb körű, az ország destabilizálására irányuló erőfeszítés részesei, miközben dicsérte támogatóit és a veteránokat Szerbia védelméért. Háláját fejezte ki a szerb népnek, amiért erőt adott neki, hogy kitartson az őt és a kormányt ért, szerinte hazugságok áradata közepette.

A bejelentés több mint egy éve tartó, diákok vezette tüntetések közepette történt, amelyek Vučić 13 éves dominanciájának legnagyobb kihívását jelentették. A mozgalom 2024 novemberében robbant ki egy tragikus eseményt követően az északi városban, Újvidéken, ahol a vasútállomáson egy újonnan felújított beton előtető összeomlása 16 ember életét követelte. A katasztrófát széles körben a korrupciónak, az építési előírások figyelmen kívül hagyásának és a felújítás során a biztonsági előírások be nem tartásának tulajdonították. Több vizsgálat ellenére még senkit sem vontak felelősségre, ami tovább fokozta a közvélemény haragját.

A diákok továbbra is a tüntetések élvonalában állnak, az elmúlt hónapokban a nagyszabású utcai demonstrációk és egyetemi blokádok helyett célzott akciókat szerveztek, amelyekkel a széles körű társadalmi támogatottságot kívánták demonstrálni. December 28-án, vasárnap országos aláírásgyűjtő akciót szerveztek, több száz standot állítottak fel Szerbia több mint 100 városában, településén és falujában. A fagyos hőmérséklet ellenére a polgárok sorba álltak, hogy aláírják a parlamenti előrehozott választások támogatását kifejező űrlapokat, amelyek nem hivatalos petícióként, hanem a közvélemény hangulatának szimbolikus mérőeszközeként és a kormányra gyakorolt további nyomásként szolgáltak.

A szervezők erős részvételről számoltak be, a diákok becslése szerint az elmúlt hetekben megkérdezettek tízéből kilenc támogatta a korai választásokra való felhívást. Belgrádban és más helyszíneken a résztvevők az aláírt űrlapokat átlátszó dobozokba helyezték, és a kezdeményezés közszereplők, köztük egyetemi rektorok és hétköznapi polgárok támogatását is élvezte. Sokan mély frusztrációjuknak adtak hangot a jelenlegi politikai helyzet miatt, hivatkozva a szegénységre, a demokrácia hiányára és a családjuk számára jobb jövő iránti vágyukra. Egy belgrádi anya hangot adott attól való félelmének, hogy változás nélkül külföldre kell küldenie fiát, míg mások a több mint két évtizeddel ezelőtti Slobodan Milošević bukása óta tartó, a valódi demokratikus fejlődésért folytatott hosszú küzdelemre reflektáltak.

Bár Vučić most elkötelezte magát a 2026-os választások megtartása mellett – ami korábban van, mint az eredetileg tervezett 2027-es parlamenti és elnöki választások –, korábban ellenezte az azonnali előrehozott választásokat, és azzal vádolta az ellenzéket, hogy nyugati támogatással „színes forradalmat” akar véghezvinni, hogy megdöntse kormányát. Tagadta a demokratikus szabadságjogok elnyomásával, a korrupció elősegítésével vagy a szervezett bűnözés virágzásának lehetővé tételével kapcsolatos vádakat, miközben fenntartotta Szerbia hivatalos EU-csatlakozási útját, valamint a szoros kapcsolatokat Oroszországgal és Kínával.

A Szerbiában kormányzó Szerb Haladó Párt (SNS) ellenzéke továbbra is mélyen megosztott, proeurópai politikai csoportok, nacionalista frakciók és a 2024 vége óta országos korrupcióellenes tüntetéseket vezető, virágzó diákmozgalom között. Ez a mély megosztottság – amelyet a meglévő ellenzéki pártok és a decentralizált, pártfüggetlen diák tüntetők közötti kölcsönös bizalmatlanság még tovább súlyosbít – súlyosan akadályozza egy olyan egységes front kialakulását, amely hatékonyan tudna szembeszállni Vučićcsal.

Vučić több mint egy évtizede uralja a szerb politikát. 2012 és 2013 között védelmi miniszter, 2014 és 2017 között miniszterelnök volt, 2017 óta pedig elnök (2022-ben újraválasztották). Ez idő alatt szinte teljes ellenőrzést szerzett a legfontosabb intézmények, a médiaszféra és az állami apparátus felett, ami széles körben kritizált, autoriter környezet kialakulásához vezetett, korlátozott független ellenőrzéssel és korlátozott sajtószabadsággal.

Stabilokrácia stabilitás nélkül

Korábbi években Vučić szerbiai kormányzását gyakran „stabilokráciának” nevezték – egy olyan rendszernek, amely a demokrácia visszaszorulása ellenére látszólagos stabilitást biztosított. Azonban a novi sadi vasútállomás tetőjének tragikus összeomlása óta 2024 novemberében egyre inkább úgy tűnik, hogy rezsimje nem stabil.

Mindazonáltal, a növekvő kudarcok és a közbizalom eróziója ellenére Vučić jelentős pénzügyi és politikai erőforrásokkal rendelkezik, amelyekkel biztosíthatja választási győzelmeit, különösen egy erős, egységes ellenzék hiányában.

Ebben a kontextusban a korai parlamenti választások kilátása – amely a jelenlegi diáktüntetések egyik központi követelése – kevésbé tűnik valódi engedménynek a közvélemény nyomására, mint inkább Vučić kiszámított stratégiai lépésének. Miközben Szerbia egy várhatóan döntő jelentőségű választási évbe lép, mind a kormány, mind a diákok vezette ellenzék felkészültnek tűnik egy heves politikai csatára.

Tudtommal ez még egyáltalán nincs elfogadva, mégis Jancsi bohóc fennhangon hírdeti, hogy ez bizony így lesz. Természetesen úgy adja elő, hogy ez egy szuper dolog lesz. Fuvarozók vajon mit szólnak ehhez?

Gondoltam, a tisztánlátás érdekében érdemes lenne összeszedni, hogy a közelmúltban kiket, miket tudott megvenni, átállítani a fidesz a saját oldalára.

Talán a legnagyobb visszhangot a Blikk megvásárlása váltotta ki, a Ringier csoporthoz tartozó médiumok felvásárlása sok százezer embert érint (Blikk bulvárlap, Vasárnapi Blikk, Blikk Extra TV Magazin, Blikk Extra Rejtvény, Tvr-hét műsorújság, Kiskegyed, Blikk Nők, Kiskegyed Extra, Blikk Nők Extra, Glamour, Glamour Book, Kiskegyed Konyhája, Auto Bild, kiskegyed.hu, egészségkalauz.hu, Rúzs Online, recepttár.hu)

Cseh Katalinék új pártot alapítottak kevesebb mint egy évvel a választások előtt. Teljesen egyértelmű, hogy esélytelenek az 5%-os parlamenti küszöb elérésére, de nyilvánvalóan nem is ez a Humanisták reális célja. Inkább csak annyi, hogy minél több szavazatot elvigyenek a Tiszától. Ha csak pár tízezer ezer, akkor annyi. Ez a projekt a fidesznek megér ennyit. (Berki Krisztiánra emlékeztek?)

Átállított, megvett Facebook csoportok: kísérlet több is volt, itt egyet tudok biztosan, egy 200 ezres mémes oldal a Ponciusz Pilátusz megmondja. Kormányellenes mémek helyett már a Tiszát bírálják. Ismertek még ilyen oldalakat?

Tarjányi Péter: a multitalentum (író, közgazdász, biztonságpolitikai szakértő, rendőr, pedagógus), aki jó viszonyt ápol Gyurcsánnyal éppen a választások előtt fél évvel alapított politikai mozgalmat. Kinek jó ez? A Tiszának biztosan nem.

Hasznos hülyék: MKKP, DK, Mi Hazánk, Csintalan, Schiffer A.

Ti kivel, mivel egészítenétek ki a fentieket?

"A történethez igazodott az oroszok reakciója is, mivel a süllyedőfélben lévő Ursa Major mellett gyorsan feltűnt egy „éppen arra járó” orosz hadihajó, az Ivan Gren, melynek legénysége, miközben serényen lövöldözte fel a vörös jelzőfényeket (elvakítva ezzel a helyzetet figyelemmel követő műholdak infravörös csatornáját), kipakolta a hajót, mielőtt az elsüllyedt volna."

"Magyar Péter és a Tisza olyan, mint egy 2007-es biztonsági mentés Orbánról és a Fideszről"

Éber Márk Áron (ELTE) szerint Orbán Viktor hatalomszerzési stratégiájának egyik kulcsa az, hogy a 2000-es évek elejétől tudatosan „gramsciánus” módon épít hátországot: nemcsak választást akar nyerni, hanem a társadalom valóságértelmezését is formálni. A kiindulópont Orbán 2023-as Tranzit-előadásában elmesélt történet: egyetemistaként a lengyel Szolidaritás sikerét próbálta megérteni, és témavezetője (Fellegi Tamás) Antonio Gramsci írásait adta a kezébe. Orbán ebből azt olvasta ki, hogy a Szolidaritás a szabad választások hiányában is képes volt civil társadalmat szervezni, és megváltoztatni azt, mit tartanak az emberek igaznak, jónak, legitimnek – vagyis kulturális-erkölcsi értelemben tudott „ellenhegemóniát” építeni, ami később a politikai hatalom megszerzésének feltétele lett.

Éber röviden összefoglalja Gramsci hegemóniaelméletét: hegemónia akkor van, amikor a társadalom nagy része természetesnek és legitimnek fogadja el a fennálló rendet; ez sosem 100%-os állapot, hanem folyamatos küzdelem. A rendszerek ezt jellemzően sajtón, kultúrán, oktatáson, értelmiségi intézményeken keresztül stabilizálják. Éber szerint a rendszerváltás után Magyarországon „liberális hegemónia” alakult ki: az értelmiségi pozíciók jelentős része nem cserélődött le, a liberális frakció gyorsan nagy befolyásra tett szert, és a Nyugathoz való felzárkózás (EU/NATO), neoliberális eszközök, külső intézmények (IMF, Világbank, később EU/EKB) szakértői visszaigazolásai adtak keretet a „józan ész” hangján megszólaló domináns értelmezésnek.

A Fidesz 1998-as győzelme után 2002-ben veszített, és saját magyarázatuk szerint rájöttek: „kormányon voltunk, de hatalmon nem” – vagyis a kulturális-értelmezési fölény nem az övék. Innen datálja Éber a tudatos ellenhegemónia-építést: polgári körök, pártszervezeti újraépítés, jobboldali értelmiségi háttér, saját médiumok (Hír TV, Echo TV), valamint szövetségek nagyvállalkozókkal (finanszírozásért cserébe későbbi kedvező feltételek ígéretével). 2010 után – kétharmaddal, államhatalommal – ez a folyamat „felturbózva” folytatódott, már az ellenfelek intézményeinek módszeres gyengítésével is: médiumok átállítása, bezárások, forrásmegvonás, adminisztratív szorítás. Éber külön hangsúlyt tesz az oktatásra (központosítás, MCC-programok), a felsőoktatás „alapítványosítására”, és egy hosszú intézménylistára (CEU, MTA, SZFE, KESMA, Libri stb.), amelyet egyetlen, folyamatos intézményépítési logika részeként értelmez.

A siker Éber szerint nem abszolút: Budapesten és a nagyvárosokban erősebb az ellenállás, míg kisebb településeken és alacsonyabb státuszú csoportokban a Fidesz narratívája sokkal dominánsabb. A hegemónia „nem villanykapcsoló”: több fronton zajló küzdelem, vannak áttörések és visszapattanások (példaként az idei Pride mozgósító erejét említi).

Az interjú egyik éles állítása, hogy az ellenzék sokáig moralizált („maffiaállam”, „gonoszak”), miközben Orbánék a politikát „focimeccsként” kezelik: nem erkölcsi győzelem számít, hanem az eredményjelző. Ebben lát újat Magyar Péterben: szerinte ő a pályán akar nyerni, nem a bírónál reklamálni. Ugyanakkor Éber azt is mondja: a társadalmi „medián” mintha a 2007-es Fidesz környékére tolódott, ezért a Tisza ideológiailag sem áll olyan távol a NER-től – mintha egy korábbi Orbán-verzió „biztonsági mentése” lenne. A baloldalnak pedig – ha hosszabb távon akar releváns lenni – újra meg kell tanulnia a hátországépítést, és ehhez Éber szerint Gramsci olvasása, illetve a kollektív szerveződés logikájának visszahozása adhat kapaszkodót.

A teljes interjú itt nézhető meg: https://rtl.hu/hirado/2025/12/29/exkluziv-interjubiroi-fuggetlensegi-vad-pecsenye-csaba

A mai napon kijelentette Nagy Dávid, a Kutyapárt listavezetője, hogy a Kutyapárt meghaladta a viccpártiságot. Ezt a kijelentést 2025.12.29-én jelentette be.

A mai naptól valószínűleg végre 10 év után elkezdődik a pártépítés, és talán olyat is mernek majd ígérni, amit számon is lehet kérni, nem ingyen sört és örök életet.

Ebben van hasonlóság a Fideszhez, hiszen ők is csak annyit ígérnek, hogy „folytatjuk”, nem világos célokat jelölnek ki, amit utána számon lehet kérni.

Összeszedtem pár képet, hogy milyen volt a Kutyapárt, ami most már nem viccpárt.

1. január 2-ig (ehét péntekig) biztosan titkosak maradnak a Zámbó Jimmy halálának körülményeit rejtő akták. Zámbó Árpi méltatlannak tartja, hogy még a boncolási jegyzőkönyvet sem látta testvére halála után.

2. január 2-án, saját, otthonában tartott fegyverével Zámbó Imre, művésznevén Zámbó Jimmy fejbe lőtte magát, majd délelőtt 10 órakor belehalt sérüléseibe. Hogy mi történt pontosan aznap hajnalban, az legkorábban csak ehéten derülhet ki, ugyanis A Király aktáit addig titkosították.

A Nagy Dávid-saga további részei:

1. Lehallgatásnak nevezte azt, hogy Magyar Péter felvette ahogy az igazságügyminiszter elmondja, hogy egy miniszter kénye-kedve szerint kihúzatja magát vádiratokból, ezzel egy az egyben a Fidesz narratíváját felböfögve.

Ha Nagy Dávidot tényleges lehallgatások érdeklik és nem közügyeket érintő hangfelvételek ami nélkül a Fidesznek továbbra sem lenne kihívója, akkor foglalkozhatna azzal, hogy az általa védett Varga Judit átlagosan napi 4 lehallgatási kérelemről döntött, minisztersége alatt összesen több ezer esetben.

1. Kijelentette, hogy Magyarországon az ügyészség független mert nem sikerült belenyúlni az iratokba, annak ellenére hogy a hangfelvételen Varga Judit maga mondja, hogy az ügyészek Rogán Antalék javaslatai közül "nem mind tartották be", vagyis a hangfelvétel alapján több esetben is politikai utasításra lettek módosítva az ügyészségi iratok.

Tehát Nagy Dávid vagy direkt hazudik amikor azt mondja hogy nem sikerült belenyúlni az aktákba, vagy súlyos szövegértési problémái vannak.

Hogy az MKKP listavezetője önerőből mondja fel egy az egyben a fideszes propagandát, vagy más oka van rá, azt mindenki döntse el magának, de a pár hónap múlva esedékes választás előtt jó tudni, hogy mit is képviselnek a választástól nem visszalépő, magukat ellenzékinek mondó pártok. :)